Cím: H-5100 Jászberény, Rákóczi út 53. Tel.: +36 57 / 502 400

Kortárs hangon: fiatal irodalmárok Kolozsváron

Utolsó módosítás: 2017. április 28.

Kiosztották az Eszterházy Károly Egyetem, a Miskolci Egyetem, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) és az Erdélyi Magyar Írók Ligája által 13. alkalommal meghirdetett Kortárs Hangon Nemzetközi Irodalmi Pályázat idei díjait. Az eseményre a BBTE Bölcsészettudományi Karának épületében került sor április 20-án, csütörtök délután. A zsűri 14 versenydíjat, négy lapdíjat és egy különdíjat ítélt oda.

A többségében fiatal, pályakezdő írók és költők nyertes műveit 3 ország, 10 egyetemének 77 pályázója közül választotta ki a neves romániai és magyarországi irodalmárokból álló 7 tagú zsűri. Az eseményen Jónás Zoltán, az Eszterházy Károly Egyetem nyugalmazott kulturális programigazgatója bemutatta a díjnyertes munkákból szerkesztett új kötetet, és kitért a 2005 óta tartó, immár sikertörténetnek mondható irodalmi pályázat idei alkotásaira.

Az Eszterházy Károly Egyetem Jászberényi Campusának harmadéves, tanító szakos hallgatója, Kriegel Zsófia több díjat is elnyert a rangos megmérettetésben. Először is, egy megjelenési lehetőséget az egri irodalmi folyóiratban, az Agriában. Idén először adott díjat az Erdélyi Magyar Írók ligája, amely talán a pályázat legrangosabb díjának is mondható, ezt is Zsófi nyerte el. Ezen kívül a zsűritől kapott legmagasabb pontszámmal (megosztott) I. díjat vehetett át.

Zsófia pályázatra beküldött versei:

Vágyaim intellektusa
foszló sziluettünk egy ideig még ott pihen a dioptriákon
és mielőtt lusta pilláim közé befészkeli magát az álom
még gyötri szemhéjam a képzelt ideálom

ahogy közelebb jöttél hozzám
távolabb léptem magamtól
előbb kifakultál belőlem
aztán kihaltál a szavakból

amit nem kaphatunk meg
arról eldöntjük, hogy nem kell:
messziről te is szép voltál
közelről csak ember

lelombozó
a vágyaim intellektusa
előbb jó voltál
később mostoha
előbb rutinos
aztán ostoba

a tüdőd elromlik
a fejed leépül
semmi sem marad
belőled legvégül

igazán csak az
határoz meg téged
ahogy magadról
esténként a ruhádat letéped

és az a titkos
szövetség magaddal
ami felruház téged
egy másféle alakkal

egy hibával a rendszerben
egy apró füllentéssel
csikorgó fogak közt
suttogott beszéddel

és ha vágyaid
életre kelnének
magyarázd meg
annak a reális elmédnek

hogy nem rossz a képzelet
nem a játékban van a hiba
csak téged is elragad
a hangszálaidon játszó
domború metrika

a pórusaidból áradó
halvány szimmetria

online szerelem
amíg a zöld pötty szertefoszlik a neved mellett
bámulom kettőnk csetablakát

posztjaim neked felelnek meg
kényszereim hirdetik: sok szánalmas plakát

a délutánokat a képernyőt figyelve töltöm
és ha véletlen felvillansz

gyomromban virtuális pillangók, mint lájkok
repdesnek szerteszét, aztán egyszercsak elillansz

meg sem várod, hogy elkezdődjünk
szavaink túlzók és átgondoltak

mint a kettőnk közötti kapcsolat jellege:
áthangolsz és áthangollak

rád aggatom a mániáim
unalmas közhelyek

te meg többnek látsz, mint ami vagyok
ujjaidon marionettként fityegek

rövidítjük a szavakat és fittyet hányva
a helyesírásra, szlengelünk

így játsszuk ezt a játszmát, nevetve
húzunk a csomón, aztán engedünk

élvezzük összekacsintásainkat a világ ellen
a közös nyelvet, a közös titkokat

a hajbókolva felvezetett kérdéseket,
amikben végül nem mondunk semmi titkosat

ez a virtuális tér adja most életem keretét
lájkok és kommentek, poszt-tervek

a neved melletti zöld pötty irányít
soraid napokig felemelnek


< Vissza