Cím: H-5100 Jászberény, Rákóczi út 53. Tel.: +36 57 / 502 400

ÓVODAPEDAGÓGIAI TANÁCSKOZÁS JÁSZBERÉNYBEN

Utolsó módosítás: 2017. június 13.

Tavaly szervezték meg első alkalommal az óvodapedagógiai konferenciát, akkor az Eszterházy Károly Egyetem egri campusa adott otthont a programnak, idén Jászberényben volt a folytatás, amit Dr. Bujdosó Zoltán rektorhelyettes nyitott meg. A tanácskozáson a szakma aktuális kérdéseiről hallhattak előadásokat a részvevők.

Dr. Varró Bernadett mb. főigazgató úgy fogalmazott: hagyományteremtő szándékkal jött létre a konferenciasorozat. Eger és Jászberény után jövőre Sárospatak ad majd otthont a programnak. A legfőbb cél az, hogy a szakemberek képet kapjanak arról, melyek az óvodapedagógusok napi gyakorlatában azok az aktuális kérdések, problémák, amelyeket meg kell beszélni, és a hallgatók felé tovább kell adni.

A konferencián szó esett többek között a mozgás szerepéről, a képeskönyvek kreatív használatáról a kisgyermekkori nyelvoktatásban, illetve arról, hogy a gyermekek fejlődését segítő módszerek, eszközök gyakorlati alkalmazásáról milyen tapasztalatokat szereztek a Jászberényi Városi Óvodai intézményben.

A programot Dr. Varga László, a Soproni Egyetem Benedek Elek Pedagógiai Karának dékánja indította el előadásával, aki többek között arról beszélt, milyen új trendek és kihívások vannak az óvodapedagógiában. Beszámolt egy izgalmas, új tudományterületről, a neuropedagógiáról, melynek köszönhetően neurológusok kutatásainak eredményeit emelik be a pedagógiába. Elmondta: az első nyolc év az, amikor az emberi agy a leginkább befogadóbb, ekkor kell jó szándékkal megadni a gyermekeknek azt, amire szükségük van, és ebben óriási a bölcsődékben dolgozó szakemberek, az óvodapedagógusok, és a szülők felelőssége.

Hozzátette: a mai posztmodern világban minden széttöredezett, a pénz már nem eszköz, hanem cél. Az érzések háttérbe szorultak, ezeket újra be kell vinni a pedagógiába. Az intézménynek gyökereket és szárnyakat kell adnia a gyerekeknek, ezért nagyon fontos az érzelmi nevelés. A szakember beszélt arról is, a humornak is fontos szerepe van a pedagógiában, a humor egyfajta életolajozó, fűszere a pedagógiának, de nem szabad összetéveszteni a cinizmussal.

Kisné dr. Bernhardt Renáta, a jászberényi campus adjunktusa és Kriegel Zsófia demonstrátor metaforakutatást végeztek a campus 25 óvodapedagógus hallgatójával és óvodás korú gyermekek szüleivel. Egy nyitott mondatot kellett befejezniük: az óvodapedagógus olyan, mint... mert... Ezzel a 21. századi óvodapedagógus-szerepre szerettek volna választ kapni. Mint mondta: a hallgatók többféle szerepben el tudják képzelni az óvodapedagógust, így akár önmagukat is, a szülők körében azonban még mindig a második anya, a „tyúkanyó" szerep él. A hallgatók közül volt aki a Rubik-kocka, volt aki a cukor, vagy éppen a szivárvány metaforát használta.

Dr. Furcsa Laura főiskolai docens, dr. Sinka Annamária adjunktus és dr. Szaszkó Rita főiskolai docens arról számolt be, melyek az előnyei és hátrányai a kétnyelvű óvodának, az ott használt nyelvi fejlesztés után a gyerekek hogyan boldogulnak az iskolákban. Kiderült: ha megfelelő módon, játékos módszerekkel avatják be a kicsiket az angol nyelv tanulásába, akkor gátlások nélkül, jó kiejtéssel beszélik a nyelvet. Sajnos az óvodában megszerzett előnyöket nem tudják eléggé kihasználni, mert az iskolákban még mindig a nyelvtant előtérbe helyező módszerek dominálnak, nem pedig a beszédkészség fejlesztésén van a hangsúly. Dr. Furcsa Laura hozzátette: a nemzetközi vizsgálatok szerint Magyarországon nagyon kevesen beszélnek idegen nyelven, ennek pedig épp ez az oka: a későn, és nem megfelelő módszerekkel történő tanítás.

Előadást tartott Beszteri Éva, Jászberény Város Óvodai Intézményének vezetője A gyermekek megismerését, fejlődéskövetését segítő módszerek, eszközök gyakorlati alkalmazásának tapasztalatai Jászberény Város Óvodai Intézményében címmel. Az intézményvezető olyan „nevelési eredményvizsgálatot", mutatott be, amely az óvodás gyermek megismerését, folyamatos fejlődését követi nyomon az erre a célra kidolgozott eszközrendszerrel.

Dobó Katalin, a Maci Alapítványi Óvoda intézményvezetője - aki az egészséges életmód tantárgyat már évek óta tanítja a Jászberényi Campus hallgatóinak - a saját felelősség és az egészséges életmód összefüggéseiről tartott előadást. Kiemelte, hogy már az óvodás gyermekek életében szükséges lerakni az egészséges életmód alapjait. Ahhoz, hogy ez sikerüljön, a leendő óvodapedagógusokat is ebben a szemléletben kell képezni: megismerjék az egészségnevelés új szemléletét, az egészségnevelő tevékenység tartalmát, a gyermek óvodai tevékenységeit, az óvodán kívüli feladatokat, a kapcsolatot a családokkal. Fontos, hogy az egyénnek is ebben a tudatban kell élnie, tudja, hogy minden, ami történik vele, a saját felelősségén múlik, ez a kulcs mindenhez. Így tud harmonikus emberi kapcsolatokban élni, sikeres lenni, így találja meg a harmóniát a munkahely, a család és a saját életében.
Az előadás végén hangsúlyozta, hogy fontos, hogy legyenek eszményképeink, konkrét célokat fogalmazzunk meg és tudjuk, hogy hová tartunk. A gondolataink érzelmeket váltanak ki, melyek tettekre késztetnek bennünket, a tetteinknek pedig eredménye van.

Kunné Darók Anikó, a Jászberény Város Óvodai Intézmény Központi Óvoda tagóvoda-vezetője előadásában beszámolt az óvoda életéről - amely az Eszterházy Károly Egyetem Jászberényi Campus gyakorlóhelye -, ezen belül bemutatva az óvoda tereit, a gyakorlóhely működését. Összegezte az eltelt három év tapasztalatait, élményeit, nehézségeit is, melyet mentor és hallgató (Kocsi Evelin III. éves óvodapedagógus hallgató) szimultán prezentált.

Dr. Kelemen Judit, a Sárospataki Comenius Campus főigazgatója tíz esztendeje oktat óvodai zenei nevelési módszertant Sárospatakon, ekkor kapta a felkérést szakfelelősi teendők ellátásra is. Mindkét feladat színvonalas végzéséhez hozzátartozik az óvodával való rendszeres kapcsolattartás, az óvodai zenei tevékenységek látogatása. Előadásában röviden áttekintette a zenetanulás és az idegrendszer hosszú- és rövidtávú kölcsönhatásait, a zenetanulás transzferhatásait. Ezt követően elsősorban azokra a kérdésekre fókuszált, amelyeket a módszertani órákon feltesznek a hallgatók, vagy amelyeket indokoltnak tart hangsúlyozni a hallgatói gyakorlatok látogatása során. Ilyen például a megfelelő óvónői éneklési hangfekvés, a gyermekek számára természetes hangmagasság és hangkészlet, a hangszerjáték szerepe, a háttérzene alkalmazásának kérdései, illetve a differenciálás lehetősége zenei nevelés során.

Lívják Emília, a Sárospataki Comenis Campus oktatója arról számolt be, hogy a mozgásfejlesztés terén nagy szélsőségeket tapasztalt az óvodákban. A képzésben tanult testnevelés módszertan és az óvodában használt mozgás fogalmai eltávolodtak egymástól, pedig csak értelmezésről, szemléletről, paradigmaváltásról van szó. Meglátása szerint egyszerű tartalmi pontosításokra van szükség az óvodai mozgásfejlesztés területén. A mozgásfejlesztés szempontjából a gyermek személyiség- és motoros képességeinek fejlesztése a cél, örömteli, játékos módon. Ebben az életkorban a legszenzitívebb terület a mozgásszabályozás, és ennek spontán és szervezett módjai. Ehhez segít hozzá a „hagyományos" testnevelés módszertan, a testnevelés mozgásanyaga, és az idegrendszeri kutatások.

Szurominé Balogh Mónika, az Eszterházy Károly Egyetem Pszichológiai Intézetének mesteroktatója, bölcsődei szakértő a Változások a koragyermekkori ellátásban címmel tartott előadást, melyben kiemelte: a kisgyermekkori elme egy világra nyíló ablak, a soha vissza nem térő lehetőségek ablaka. Az első nyolc-tíz esztendő a legszenzitívebb, legkritikusabb és a legnagyobb lehetőségekkel kecsegtető időszak, mely ilyen formában soha többé nem tér vissza az ember életében. Előadásában hangsúlyozta a család, a szülők és a kisgyermeknevelő személyének fontosságát és összehangolt munkáját is.

Stefán Ildikó, a Jászberényi Campus adjunktusa a Képeskönyvek kreatív használata a kora kisgyermekkori nyelvoktatásban címmel tartott előadásában hangsúlyozta, hogy a kora kisgyermekkorban nem a nyelvtanítás, hanem a nyelvelsajátítás a követendő módszer a nyelvoktatásban. A gyermeknek játékos tevékenység közben, az anyanyelv elsajátításához hasonló módon kell a második nyelvet „tanulniuk". Ennek eszközei a dalok, versek tanítása és a képeskönyvekből történő meseolvasás. Míg a versek, dalok a kiejtést fejlesztik elsősorban, a képeskönyvek képekkel segítik a hosszabb, esetenként nehezebb nyelvi anyag megértését. Kiemelte, hogy különösen jól használhatók az úgynevezett „valódi könyvek", az anyanyelvi beszélőknek írott képes könyvek. Ezek közül kiemelkedik Bill Martin Jr.- Eric Carle Brown Bear, Brown Bear What Do You See? Eric Carle The Very Hungry Caterpillar és Eric Hill Spot's Birthday Party című műve. Mindhárom kötet egyszerű, refrénszerűen ismétlődő nyelvtani kérdéseket, alapvető szókincset tartalmaz, míg a könyvek megjelenési formája újszerű (lyukas lapok, felhajtható fülek). Előadása során hozzátette: a köteteket kiegészíthetjük olyan kreatív tevékenységekkel, melyek a gyermeket a mese újra mesélésére késztetik.

A kora délutánig tartó konferencián közel nyolcvanan vettek részt.

 

 

Fotók: Kakuk Dániel


< Vissza